Alapító okirat

Preambulum

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium (jogutódja az Oktatási Minisztérium), a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatala (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal), a Magyarországi Szlovákok Szövetsége és a COOPVIN Rt. (Kiskőrös) a szlovák nyelvet és kultúrát ápoló települések közötti kapcsolatok erősítése érdekében hozta létre a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Alapítványt. A jelen Alapító Okirat módosításával az Alapítók az alapítói jogaik gyakorlására a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 74/C. §. (7) bekezdésében foglalt szabályoknak megfelelően – az erről szóló bírósági végzés jogerőre emelkedésétől kezdődően - kijelölik a Magyarországi Szlovákok Szövetségét. Az Alapítók tudomásul veszik, hogy a bejegyzést követően az alapítói jogokat mindenre kiterjedően csak a kijelölt személy gyakorolhatja, és ezt a kijelölést az Alapítók nem vonhatják vissza. Az Alapító Okiratot ennek megfelelően az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései alapján módosítják.

I. Az Alapítvány neve, székhelye

 

  1. Az Alapítvány neve: Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Alapítvány
  1. Az Alapítvány székhelye: 1116 Budapest, Kondorosi út 10/B. IV/15. szám.

 

II. Az Alapítvány célja

 

  1. Az emberi kapcsolatok kiszélesítése, különös tekintettel a szlovák nyelv és kultúra ápolásának elősegítésére, valamint a szlovák települések kommunális infrastruktúráját szolgáló létesítmények támogatására, az Alapítvány közvetítésével.

Az Alapítvány az alábbi közhasznú tevékenységeket látja el és támogatja:

a.       anyanyelvi kultúrát ápolja elsősorban működési területén, de Magyarország határain belül és a határokon kívül is;

b.      tehetséggondozó tevékenységet folytat, szakkörök, vetélkedők, táborok, levelező versenyek szervezésével;

c.       civil szervezeteket támogat elsősorban a működési területén, de határon belül és határon túli területeken is;

d.      egyéb kiadványok megjelentetése, valamint a működési kört érintő egyéb kiadványok megjelentetésének támogatása;

e.       pedagógusok, közművelődési és a civil szféra szakembereinek át- és továbbképzése;

f.        a civil szervezetek kapacitásának fejlesztése; a tagszervezetekkel való együttműködés, érdekképviseleti feladatok ellátása; közös pályázatok elkészítése;

(1)     Az Alapítvány közhasznú tevékenységet folytat a 2011. évi CLXXV. tv. szerint. Ezen szolgáltatásait bárki igénybe veheti.

(2)     Az Alapítvány részt vesz a közhasznú tevékenységek megvalósításában, emellett önkéntesek a 2005. évi LXXXVIII. tv. szerint működnek közre a közhasznú tevékenység végrehajtásában.

(3)     Az Alapítvány szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetők.

(4)     Az Alapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.

(5)     Az Alapítvány közhasznú beszámolási kötelezettségének a 2011. évi CLXXV. tv. szerint tesz eleget.

(6)     Az Alapítvány bírósági nyilvántartási kötelezettségének a 2011. évi CLXXXI. tv. szerint tesz eleget.

Az Alapítvány közhasznú tevékenységeit:

-          Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

-          2011. évi CCIV. Törvény a nemzeti felsőoktatásról

-          2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről

-          2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

-          2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

-          2001. évi CI. Törvény a felnőttképzésről

szerint végzi.

 

III. Az Alapítvány vagyona, a vagyon felhasználása

 

  1. Az Alapítók az alapításkor 470.000 Ft-ot, azaz Négyszázhetvenezer Forintot bocsátottak az Alapítvány rendelkezésére. Az Alapító a II. pontban megjelölt célok előmozdítása érdekében az Alapítvány induló vagyonát továbbra is az Alapítvány törzsvagyonaként kezeli.
  1. Az Alapítvány a vagyon kezelésével a kezelő szervet, a Kuratóriumot bízza meg, aki a vagyon kezeléséről, az elért eredményről, valamint a bekövetkezett veszteségről az Alapítót évente tájékoztatja.
  1. A vagyon kezelése során a Kuratórium jogosult a készpénzvagyont tetszőlegesen értékpapírba, állampapírba, egyéb befektetési lehetőségekbe fektetni, illetve az Alapítvány céljait segítő jövedelmező vállalkozásokban jogosult részt venni.
  1. Az Alapítványhoz később csatlakozók által felkínált vagyon akkor kerül törzsvagyonként nyilvántartásba vételre, amennyiben a csatlakozó a vagyont, a csatlakozási szándékát tartalmazó megkeresésben, azt írásban kifejezetten rögzíti.
  1. Az Alapítvány a törzsvagyona hozamát és nyereségét, egyéb vállalkozási tevékenysége során elért eredményt, illetőleg az Alapítvány által szerzett nem törzsvagyont gyarapító célzatú támogatást használhat fel céljai megvalósításához.
  1. Az Alapítvány céljainak az elérése a megvalósításukra rendelt vagyonból pályázat útján, különösen ösztöndíjat, támogatást nyújthat, alapítványi díjat létesíthet, dönthet annak odaítéléséről, anyagi támogatást nyújthat, minden olyan megoldás, tevékenység vagy szervezet részére, amely az Alapítvány céljainak az eléréséhez jelentős, széles körben hasznosítható eredményt ígér.
  1. Az Alapítvány közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.
  1. Az Alapítvány csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat vállalkozási tevékenységet. Az Alapítvány vállalkozási tevékenysége során elért eredményét nem oszthatja fel, azt csakis az Alapító Okiratban foglalt közcélú tevékenységeire fordíthatja.
  1. Az Alapítvány cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeiről és ráfordításairól elkülönített nyilvántartást kell vezetni.
  1. Külföldi csatlakozók esetén az Alapítvány külön devizaszámlát nyit.
  1. Az Alapítvány céljára felhasználhatók a tárgyévi befizetések és azok kamatai összegének 90 %-a.

IV. Az Alapítvány működése

 

A Kuratórium

  1. Az Alapító az Alapítvány működésének biztosítására hét (7) főből, a Kurátorokból álló Kuratóriumot jelöl ki, amely felelős az alapítványi cél elérését előmozdító, a hatályos jogszabályoknak megfelelő működés biztosításáért, a közvetlen célok és programok kidolgozásáért. A Kuratórium az Alapítvány legfőbb döntéshozó és kezelő szerve. A Kurátorok megbízása határozott időtartamra, 4 évre szól. A Kuratórium évente legalább 4 (négy) alkalommal rendes ülést tart. A Kuratórium ülései nyilvánosak.

 

A Kuratórium tagjai:

 

A Kuratórium elnöke:

 

………………………………………

………………………………………………………………………... szám alatti lakos.

A Kuratórium további tagjai:

 

Nagy Tamás

6323 Dunaegyháza, Hajnóczy József utca 4. szám alatti lakos;

Somogyi Józsefné szn: Bótyik Ilona

5600 Békéscsaba, Bercsényi u. 49. szám alatti lakos;

Dr. Egyedné Baránek Ruzsenka

3100 Salgótarján, Füleki út 149. szám alatti lakos.

Komjáthi Anna szn: Komjáthi Anna

2688 Vanyarc, Mikszáth u. 3. szám alatti lakos;

Szabó Mónika szn: Szabó Mónika

2120 Dunakeszi, dr. Babicz Béla utca 10. II/11. szám alatti lakos;

Papucsek Márta szn: Papucsek Márta

2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 7. szám alatti lakos.

 

  1. A Kuratórium kidolgozza és elfogadja az Alapítvány

(i)                 Szervezeti és működési Szabályzatát, amely tartalmazza a Kuratórium Ügyrendjét,

(ii)               Támogatási Szabályzatát;

(iii)             Minden egyéb olyan szabályzatot, amelyet működése során szükségesnek ítél.

  1. A Kuratórium üléseit az elnök (a továbbiakban „Elnök”) hívja össze, a tervezett ülés időpontját és napirendjét tartalmazó ajánlott levél, vagy –amennyiben minden kurátor rendelkezik e-mail címmel- igazolható módon elektronikus levél (e-mail) formájában. A Meghívót az Elnök a Kurátoroknak postai, vagy elektronikus úton továbbítja, oly módon, hogy azt a Kurátorok a tervezett ülést megelőzően legalább 5 nappal kézhez vehessék.
  1. A Kuratórium rendkívüli ülést köteles tartani, ha azt bármely Kurátor írásban, a tervezett időpontot megelőző legalább 5 (öt) nappal a napirend és a célok megjelölésével az Elnöktől írásban kéri. A Kuratórium elnöke akkor is köteles a rendkívüli ülés összehívására, ha az Alapító az alapítványi cél megvalósulását veszélyben látja, és ennek kiküszöbölésére ilyen ülés összehívását az Elnöknél írásban kezdeményezi a napirend és a dátum megjelölésével, a tervezett ülést megelőző legkevesebb 5 (öt) nappal.
  1. A Kuratórium határozatképes, ha azon a Kuratórium tagjainak több mint fele jelen van, és az egyik tag az Elnök. A Kuratórium döntéseit egyszerű többséggel hozza, kivéve az éves költségvetést, a közhasznú jelentést, az Alapítványhoz való csatlakozást, valamint az év végi, a működésről szóló zárszámadást is tartalmazó éves jelentést, amelyet 2/3-os többséggel kell elfogadni. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazat dönt.
  1. A Kuratóriumnak minden év végén el kell fogadnia az Alapítvány működéséről készített éves beszámolót, amelyet az Elnök készít elő, és a kuratóriumi egyhangú határozattal való elfogadását megelőzően a Felügyelő Bizottság véleményez.
  1. Az Elnök és a Kuratórium tagjai a megbízatásuk során felmerülő költségeik megtérítésére igényt tarthatnak, illetve részükre az Alapító határozatával ellenszolgáltatást állapíthat meg. Az Elnök vagy a Kurátorok által, feladatkörük során harmadik személynek okozott kárért az Alapítvány felel.
  1. A Kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet minden jelenlévő tag aláír, és amelynek előkészítése az Elnök feladata. A Kuratórium javaslatot tehet az Alapító Okirat módosítására, kiegészítésére, illetőleg mindarra, amely az Alapító hatáskörébe tartozik.
  1. A Kuratórium üléseiről készült jegyzőkönyv tartalmazza a kuratóriumi ülések időpontját, a határozat szószerinti szövegét, a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket, az előterjesztő nevét, és minden egyéb tényt, adatot, amely a határozat tárgyalása során az ülésen elhangzott. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az adott határozatot milyen szavazati aránnyal fogadták el, és a támogatók, valamint ellenzők nevét is fel kell tüntetni. A Kuratórium döntéseit az érintettekkel írásban igazolható módon közli, a nyilvánosságát az Alapítvány honlapján történő közzététellel biztosítja.
  1. Az elfogadott és hatályban lévő határozatokról összesítő nyilvántartást kell vezetni (Határozatok Könyve), amelyet az Alapítvány székhelyén kell elhelyezni. A Határozatok Könyvének tartalmaznia kell a Kuratórium döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét).
  1. Az Alapítvány működését dokumentáló minden irat, így különösen a Kuratórium üléseiről készült jegyzőkönyvek, a Határozatok Könyve, valamint az éves közhasznúsági jelentések, nyilvánosak. Az iratokba bárki betekinthet az Alapítvány székhelyén, aki a betekintést az Elnöktől azt megelőzően 15 (Tizenöt) nappal írásban kéri. A betekintést csak különösen indokolt esetben lehet elutasítani, ha személyiségi jogokat vagy a személyes adatok védelmét sérti.
  1. Az éves közhasznúsági jelentést, valamint az Alapítvány által nyújtott támogatások, szolgáltatások igénybe vételének rendjét az Alapító, illetve az alapítói jogokat gyakorló társadalmi szervezet -Magyarországi Szlovákok Szövetsége - mindenkor hatályos székhelyén bárki számára hozzáférhető módon elhelyezett hirdetőtáblán 1 hónapig, vagy az Alapítvány saját honlapján (www.mszszka.hu) kell közzétenni, ezt a szabályt kell alkalmazni a működési adatokra és a beszámolóra is. A közhasznúsági jelentés 1 hónapi kifüggesztés után, előre egyeztetett időpontban a székhelyen bárki számára hozzáférhető. A közhasznúsági jelentés közzétételének határideje legkésőbb a tárgyévet követő május 31. napja.

Az Elnök

  1. A Kuratórium üléseit az Elnök hívja össze és vezeti. A Kuratórium ülésein szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Kuratórium elnöke egy személyben, önállóan képviseli az Alapítványt. Az elnököt egy hetet meghaladó akadályoztatása esetén Nagy Tamás kuratóriumi tag helyettesíti. Ebben az esetben a helyettesítő tagot teljes körűen megilleti az elnök képviseleti joga, a helyettesítés ideje alatt megtett intézkedéseiről az Elnök és a Kuratórium felé beszámolási kötelezettsége van. Az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezéshez minden esetben két rendelkezésre jogosult személy együttes aláírása szükséges.

A Felügyelő Bizottság

  1. Az Alapítvány ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság. A Felügyelő Bizottság Ügyrendjét maga határozza meg.
  1. A Felügyelő Bizottság három tagból áll, a tagok megbízatása határozott időre, 4 (négy) évre szól. A tagok maguk közül elnököt választanak. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatók. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatásuk elfogadásakor nyilatkozni kell arról, hogy személyükben jogszabályban foglalt összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.

A Felügyelő Bizottság tagjai:

Szabó Istvánné szn: Alzbeta Hanzlíková

2840 Oroszlány, Népek Barátsága utca 45. szám alatti lakos;

Lénártné Orliczki Judit szn: Orliczki Judit

3559 Répáshuta, Herman Ottó út 49. szám alatti lakos,

Fehér Jánosné szn: Kovács Katalin

5551 Csabacsüd, Petőfi u. 79. szám alatti lakos.

 

  1. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább 4 (négy) alkalommal ülésezik. Az ülések összehívását a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább 8 (nyolc) nappal írásban értesíti.
  1. A Felügyelő bizottság határozatképes, ha a tagok jelen vannak. Határozatképtelenség esetén a megismételt ülést – azonos napirendi pontokkal – legalább 8 (nyolc) napos időközzel kell kitűzni.
  1. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, de személyi kérdésekben az elnök zárt ülést is elrendelhet.

33.  A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Alapítvány működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a munkavállalóktól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság tagja az Kuratóriumának ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

34.  A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

(i)                 az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy az érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Kuratórium döntését teszi szükségessé;

(ii)               a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

35.  Az intézkedésre jogosult Kuratóriumot a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

 

36.  Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

V. Az Alapítványhoz való csatlakozás

  1. Az Alapítványhoz bármely természetes, vagy jogi személy csatlakozhat, aki egyetért annak céljaival, valamint vállalja, hogy az Alapítvány vagyonához, céljai megvalósításához hozzájárul. A csatlakozni szándékozó a csatlakozási szándékát tartalmazó megkeresésben meg kell jelölje, hogy vagyoni hozzájárulásának mely részét kívánja az Alapítvány törzsvagyonában szerepeltetni.
  1. A csatlakozni szándékozó e szándékát tartalmazó írásbeli megkeresését az Alapítvány elnökének kell címezze, az Alapítvány székhelyére. Az Elnök a megkeresést köteles a soron következő kuratóriumi ülésen napirendre tűzni, és a Kuratórium köteles azt megtárgyalni.
  1. A Kuratórium a csatlakozás kérdésében 2/3-os szavazattöbbséggel dönt. Amennyiben a csatlakozni szándékozó kérelmét elutasítja, az elutasítás indokát írásban meg kell jelölni. Amennyiben a csatlakozni szándékozó a döntést, vagy annak indoklását sérelmesnek találja, jogosult a válasz kézhezvételét követő 15 napon belül írásban az Alapítóhoz fordulni.

 

VI. Az Alapítvány gazdálkodása,

A közcélú adománygyűjtés szabályai

 

  1. Az Alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
  2. Az Alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a Kuratórium írásbeli felhatalmazása alapján végezhető.
  1. Az Alapítvány részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

A gazdálkodás általános szabályai

 

  1. Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységre kell fordítania.
  1. Az Alapítvány az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
  1. A támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
  1. Az Alapítvány a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
  1. Az Alapítvány bármely cél szerinti juttatását – az Alapító Okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
  1. Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
  1. Az Alapítvány

(i)                 vállalkozása fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;

(ii)               az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

A nyilvántartási szabályok

  1. Az Alapítványnak a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
  1. Az Alapítvány bevételei:

(i)                 az Alapítótól, az államháztartás alrendszereitől, vagy más adományozótól közhasznú céljaira vagy működési költségeire kapott támogatás, illetve adomány;

(ii)               a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

(iii)             az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel;

(iv)             az Alapítvány eszközeinek befektetéséből származó bevétel;

(v)               egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;

(vi)             a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

  1. Az Alapítvány költségei:

(i)                 a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

(ii)               az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

(iii)             a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

(iv)             a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani;

Az Alapítvány nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A beszámolási szabályok

  1. Az Alapítvány köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
  1. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik.
  1. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

(i)                 a számviteli beszámolót;

(ii)               a költségvetési támogatás felhasználását;

(iii)             a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

(iv)             a cél szerinti juttatások kimutatását;

(v)               a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapoktól, a helyi önkormányzattól, a teleülési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

(vi)             az Alapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetőleg összegét;

(vii)           a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

  1. Az Alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
  1. Az Alapítvány a közhasznú jogállása megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

VII. Összeférhetetlenségi szabályok

58.  A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1.§ (1) bek.], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

(i)                 kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

(ii)               bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a Kuratórium tagja az Alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója.

 

Az alapító és közeli hozzátartozója nem lehetnek többségben a Kuratóriumban.

 

59.  Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

(i)                 a Kuratórium elnöke vagy tagja,

(ii)               az Alapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

(iii)             az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

(iv)             az (i)-(iii) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

60.  A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt –annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig-,

- amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,

- amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

61.  A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

VIII. Az Alapítvány megszűnése

 

  1. Az Alapítvány határozatlan időre jött létre. Az Alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
  1. A bíróság az Alapítványt az Alapító kérelmére nem peres eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, vagy a közfeladat biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban biztosítható. Az Alapítvány megszűnése esetén az Alapítvány vagyona – a hitelezők kielégítése után – az Alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt alapítványi célhoz hasonló célra fordítani, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni.  

IX. Vegyes rendelkezések

 

  1. Az Alapítvány jogi személy. Az Alapítónak tudomása van arról, hogy az Alapítvány érvényes létrejöttéhez és a jogi személyisége elnyeréséhez a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vétele szükséges.
  1. Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezet pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  1. Az Alapítvány nyilvántartásba vételét követően az Alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. Az Alapító az Alapító Okiratot – név, cél és a vagyon sérelme nélkül – indokolt esetben módosíthatja.
  1. Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései irányadóak. Az Alapítvány szabályzatai nem lehetnek ellentétesek az Alapító Okirattal.
  1. Jelen Alapító Okiratot a nyilvántartásba vétel megtörténtét igazoló végzés kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül nyilvánosságra kell hozni az Országos Szlovák Önkormányzat hivatalos lapjában.

A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a közhasznú jogállásról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint az alapítványokra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A módosítással érintett részek félkövért dőlt betűvel szedettek.  

 

Alulírott Alapító igazolom, hogy az Alapító Okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

Kelt Budapesten, 2014. május 17. napján

………………………………………

                                                                         Magyarországi Szlovákok Szövetsége

                                                                                                Alapító

2019  Verejnoprospešná nadácia Zväzu Slovákov v Maďarsku