Összhangban az Alapítványnak a Fővárosi Törvényszéknél nyilvántartásba vett Alapító Okiratával.
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ
II. AZ ALAPÍTVÁNY CÉLJA
III. AZ ALAPÍTVÁNY JOGÁLLÁSA ÉS JELLEGE
IV. AZ ALAPÍTVÁNYI VAGYON FELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDJA
IV.1. Az Alapítvány vagyona
IV. 2. Az Alapítvány által nyújtott támogatások formái
IV. 3. Az Alapítvány által nyújtott támogatások mértéke
IV. 4. Az Alapítvány által nyújtott támogatások kiutalása
V. AZ ALAPÍTVÁNY KEZELŐ SZERVE
V.1. A Kuratórium
V.2. A Kuratóriumi ülés
V.3. A Kuratórium tagjainak jogai és kötelességei
V.4. A Kuratórium elnökének jogköre és feladatai
V.5. Az Alapítvány titkára
VI. EGYEBEK
VI.1. Az Alapítvány honlapja
VI.2. A Kuratórium munkaterve
VI.3. Az elektronikusan benyújtott támogatási kérelmek kezelése
VI.4. Alapítványi támogatók megkeresése
VI.5. Az Alapítvány részvétele közösségi és más programokban
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK SZÖVETSÉGE
KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK SZÖVETSÉGE KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Szervezeti és Működési Szabályzatát - összhangban az Alapítványnak a Fővárosi Törvényszéknél nyilvántartásba vett Alapító Okiratával - az Alapítvány Kuratóriuma az alábbiakban állapítja meg.
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ
Az Alapítvány neve: Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Alapítvány
Az Alapítvány székhelye: 1116 Budapest, Kondorosi út 10/B. IV/15.
A bírósági nyilvántartásba vételi végzés száma: Fővárosi Törvényszék 12.Pk.64.652/1990.
Az Alapítvány adóigazgatási száma: 19652973-1-41
Cégjegyzékszám: 18-64-80143021
Az Alapítvány statisztikai jelzőszáma: 19652973-9499-569-01
Az Alapítvány pénzforgalmi jelzőszáma: 10405004-00006996-00000000
Az Alapítvány induló vagyona: 470.000 (azaz négyszázhetvenezer) Ft
Az Alapítvány közhasznú tevékenysége:
Az Alapítvány az alábbi közhasznú tevékenységeket látja el és támogatja:
a. a magyarországi szlovákok anyanyelvi kultúráját ápolja elsősorban működési területén, Magyarország határain belül, de a határokon kívül is;
b. tehetséggondozó tevékenységet folytat táborok, szakkörök, vetélkedők, levelező versenyek szervezésével;
c. természetes személyeket,civil szervezeteket és magyarországi szlováknemzetiségi önkormányzatokat támogat elsősorban a működési területén,
határon belül, de határon túli területeken is;
d. kiadványok megjelentetése, valamint a működési kört érintő kiadványok megjelentetésének támogatása;
e. pedagógusok, közművelődési és a civil szféra szakembereinek át- és továbbképzése;
f. a civil szervezetek kapacitásának fejlesztése; a tagszervezetekkel való együttműködés, érdekképviseleti feladatok ellátása; közös pályázatok elkészítése;
Az Alapítvány jogállása: közhasznú
Az Alapítvány vagyonának felhasználási módja: az Alapító Okiratban foglaltak alapján a kuratórium döntése szerint
II. AZ ALAPÍTVÁNY CÉLJA
- Az emberi kapcsolatok kiszélesítése, különös tekintettel a szlovák nyelv és kultúra ápolásának elősegítésére, valamint a szlovák települések kommunális infrastruktúráját szolgáló létesítmények támogatására, az Alapítvány közvetítésével.
Az Alapítvány az alábbi közhasznú tevékenységeket látja el és támogatja:
a. a magyarországi szlovákok anyanyelvi kultúráját ápolja elsősorban működési területén, Magyarország határain belül, de a határokon kívül is;
b. tehetséggondozó tevékenységet folytat táborok, szakkörök, vetélkedők, levelező versenyek szervezésével;
c. természetes személyeket,civil szervezeteket és magyarországi szlovák nemzetiségi önkormányzatokat támogat elsősorban a működési területén, határon belül, de határon túli területeken is;
d. kiadványok megjelentetése, valamint a működési kört érintő kiadványok megjelentetésének támogatása;
e. pedagógusok, közművelődési és a civil szféra szakembereinek át- és továbbképzése;
f. a civil szervezetek kapacitásának fejlesztése; a tagszervezetekkel való együttműködés, érdekképviseleti feladatok ellátása; közös pályázatok elkészítése;
(1) Az Alapítvány közhasznú tevékenységet folytat a 2011. évi CLXXV. tv. szerint. Ezen szolgáltatásait bárki igénybe veheti.
(2) Az Alapítvány részt vesz a közhasznú tevékenységek megvalósításában, emellett önkéntesek a 2005. évi LXXXVIII. tv. szerint működnek közre a közhasznú tevékenység végrehajtásában.
(3) Az Alapítvány szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetők.
(4) Az Alapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.
(5) Az Alapítvány közhasznú beszámolási kötelezettségének a 2011. évi CLXXV. tv. szerint tesz eleget.
(6) Az Alapítvány bírósági nyilvántartási kötelezettségének a 2011. évi CLXXXI. tv. szerint tesz eleget.
Az Alapítvány közhasznú tevékenységeit:
- Magyarország Alaptörvényes (2011. április 25.)
- 2011. évi CCIV. Törvény a nemzeti felsőoktatásról
- 2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről
- 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről
- 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
- 2001. évi CI. Törvény a felnőttképzésről
szerint végzi.
Az Alapítvány egyéb feladatait az Alapító Okirat, illetve az Alapítvány tevékenységére vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályokban foglaltak szellemében, valamint a rendelkezésre álló feltételeknek megfelelően a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Alapítvány Kuratóriuma (a továbbiakban: Kuratórium) határozza meg.
III. AZ ALAPÍTVÁNY JOGÁLLÁSA
Az Alapítvány jogállása: a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) közhasznú szervezet, önálló jogi személy.
A devizában, valutában történő befizetések a devizajogszabályokban foglaltaknak megfelelően devizaszámlán helyezhetők el és használhatóak fel.
Az Alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Alapítvány kezelőszervének írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Az Alapítvány nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az Alapítvány részére jutatott adományokat a könyv szerinti értéken, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
A nem pénzeszközökben történő hozzájárulásokat a kezelő szerv döntése szerint a legcélszerűbb módon kell kezelni, felhasználni, illetve értéküket megóvni.
Az Alapítvány az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az államháztartás alrendszereitől kapott
támogatás hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használható.
Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
Az Alapítvány céljainak mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.
IV. AZ ALAPÍTVÁNYI VAGYON FELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDJA
IV.1. Az Alapítvány vagyona
- Az Alapítók az alapításkor 470.000 Ft-ot, azaz Négyszázhetvenezer Forintot bocsátottak az Alapítvány rendelkezésére. Az Alapító a célok előmozdítása érdekében az Alapítvány induló vagyonát továbbra is az Alapítvány törzsvagyonaként kezeli.
- Az Alapítvány a vagyon kezelésével a kezelő szervet, a Kuratóriumot bízza meg, aki a vagyon kezeléséről, az elért eredményről, valamint a bekövetkezett veszteségről az Alapítót évente tájékoztatja.
- A vagyon kezelése során a Kuratórium jogosult a készpénzvagyont tetszőlegesen értékpapírba, állampapírba, egyéb befektetési lehetőségekbe fektetni, illetve az Alapítvány céljait segítő jövedelmező vállalkozásokban jogosult részt venni.
- Az Alapítványhoz később csatlakozók által felkínált vagyon akkor kerül törzsvagyonként nyilvántartásba vételre, amennyiben a csatlakozó a vagyont, a csatlakozási szándékát tartalmazó megkeresésben, azt írásban kifejezetten rögzíti.
- Az Alapítvány a törzsvagyona hozamát és nyereségét, egyéb vállalkozási tevékenysége során elért eredményt, illetőleg az Alapítvány által szerzett nem törzsvagyont gyarapító célzatú támogatást használhat fel céljai megvalósításához.
- Az Alapítvány céljainak az elérése a megvalósításukra rendelt vagyonból pályázat útján, különösen ösztöndíjat, támogatást nyújthat, alapítványi díjat létesíthet, dönthet annak odaítéléséről, anyagi támogatást nyújthat, minden olyan megoldás, tevékenység vagy szervezet részére, amely az Alapítvány céljainak az eléréséhez jelentős, széles körben hasznosítható eredményt ígér.
- Az Alapítvány közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.
- Az Alapítvány csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat vállalkozási tevékenységet. Az Alapítvány vállalkozási tevékenysége során elért eredményét nem oszthatja fel, azt csakis az Alapító Okiratban foglalt közcélú tevékenységeire fordíthatja.
- Az Alapítvány cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeiről és ráfordításairól elkülönített nyilvántartást kell vezetni.
- Külföldi csatlakozók esetén az Alapítvány külön devizaszámlát nyit.
- Az Alapítvány céljára felhasználhatók a tárgyévi befizetések és azok kamatai összegének 90 %-a.
Az Alapítvány bevételei:
(i) az Alapítótól, az államháztartás alrendszereitől, vagy más adományozótól közhasznú céljaira vagy működési költségeire kapott támogatás, illetve adomány;
(ii) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
(iii) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel;
(iv) az Alapítvány eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
(v) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
(vi) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
Az Alapítvány költségei:
(i) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
(ii) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
(iii) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
(iv) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani;
IV. 2. Az Alapítvány által nyújtott támogatások formái
Az Alapítvány támogatásokat pályázatok vagy egyéni (eseti) kérelmek alapján nyújthat (a továbbiakban együtt: támogatási kérelmek).
IV. 2. 1. A pályázat
Az Alapítvány bármely cél szerinti juttatását a Kuratórium pályázathoz kötheti. Az Alapítvány céljainak és tevékenységi körének megfelelően a Kuratórium a határozatában elfogadott Általános Pályázati Feltételekben (a továbbiakban: ÁPF) meghatározza:
- milyen jellegű konkrét célkitűzéseket és tevékenységeket részesít juttatásban,
- e célkitűzések és tevékenységek bemutatására szolgáló adatlap és leírás kívánt tartalmát,
- a pályázó elkülönítetten kezelendő adatainak körét,
- a pályázat benyújtásának és elbírálásának várható határidejét,
- illetve a Kuratórium döntésének meghozatalára nyitva álló idő tartamát,
- az értékelés és elbírálás főbb szempontjait,
- a pályázat útján elnyerhető támogatás mértékét és a kiutalás módját,
- egyéb feltételeket, különösen: motivációs levél szükségességét, a juttatás révén megvalósított tevékenységről való beszámolás formáját.
- A pályázatok kiírása és benyújtása szlovák nyelven történik.
- A kuratórium a nyertes pályázókkal szerződéseket szlovák nyelven köti meg.
A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
A Kuratóriumnak gondoskodnia kell a meghirdetett ÁPF nyilvánosságának biztosításáról: a Kuratórium titkára a székhelyen és a honlapon hirdetményben közzéteszi azt. Szükség esetén a pályázati feltételek egyéb módon is közzétehetők.
Az ÁPF szerint benyújtott pályázatok először a Kuratórium döntésének megfelelően, előre meghatározott rendben kerülnek kiadásra a kuratóriumi tagoknak előzetes formai megvizsgálásra és tartalmi áttekintésre (raportőr). A Kuratórium nyilvános ülésén - a személyes adatok védelmét biztosítva - a raportőr véleményének meghallgatása után, az Alapító Okiratban rögzített célok szellemében megvizsgálja a pályázatot, és teljes körűen értékeli annak tartalmát; összegszerűen dönt a támogatások odaítéléséről, azok mértékéről és formájáról, valamint szükség szerint azok felhasználásának ellenőrzéséről. Specifikus témájú (tárgykörű) pályáztatás keretében külön bírálati szempontokat határozhat meg a pályázat kiírásában.
A Kuratórium a támogatások nyújtásáról szerződést köt, vagy más megfelelő módon rendelkezik; a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése céljából a támogatásban részesített pályázat jellegétől függően megállapítandó, konkrét határidő megjelölésével, tételes elszámolás megküldését és a megvalósulást értékelő beszámoló benyújtását írhatja elő a támogatásban részesített pályázóknak. Mindezekről a Kuratórium a pályázatról való döntése körében rendelkezik.
A Kuratórium az ellenőrzés elvégzésével külső személyt is meghatalmazhat.
Amennyiben a Kuratórium hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a támogatás felhasználása nem az előírtaknak megfelelően történt, illetve a pályázatban foglaltak megvalósítása lehetetlenné vált, vagy más okból bizonyíthatóan nem várható a támogatás közhasznú célokkal összhangban lévő felhasználása, úgy a Kuratóriumnak minden lehetséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a támogatás visszavonásra kerüljön, így különösen a támogatási szerződéstől elállhat.
IV. 2. 2. Az eseti kérelem
Az Alapítvány pályázaton kívüli - egyedi és indokolt esetekben - támogatási kérelmet csak akkor részesíthet támogatásban, ha az eset összes körülményeire tekintettel - különösen megvizsgálva a kérelmező személyi és anyagi helyzetét, a kérelem tárgyának az Alapítvány közhasznú céljainak való megfelelését, valamint a pályázaton kívüli kérelmezés okát arra a következtetésre jut, hogy az eseti kérelem pozitív elbírálása a Kuratórium meggyőződése alapján indokolt, és az az Alapítvány rendeltetésével összhangban áll.
Az eseti kérelem megvizsgálására és értékelésére, valamint az arról való döntésre elsősorban a pályázatok elbírálására vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a kérelem beadását követően a Kuratórium felveszi a kapcsolatot a kérelmezővel, és amennyiben a pályázaton kívüli kérelmezés indokai méltányolhatók, soron következő ülésén dönt a kérelemről.
A Kuratórium lehetővé teheti határoztában, hogy kisebb összegű, illetve tárgyi támogatás igénybevételére eseti kérelmek útján nyíljon lehetőség.
IV. 3. Az Alapítvány által nyújtott támogatások mértéke
Az igénybe vehető támogatások összegszerű, illetve tárgyi javak esetén fajta és darabszám szerinti megjelölését a Kuratórium határozza meg az aktuális pályázati kiírásában, amennyiben erről nem rendelkezik, akkor az ÁPF szabályai irányadók. Eseti kérelem esetében ettől a szabálytól eltérhet.
IV. 4. Az Alapítvány által nyújtott támogatások kiutalása
A Kuratórium a támogatási kérelemről szóló döntésében határozza meg a támogatás pénzbeli folyósításának, illetve a tárgyi javak átruházásának módját és időbeli menetét. E téren a pályázót felhívhatja további adatok szolgáltatására és arra, hogy a támogatás kiutalásával kapcsolatosan a Kuratóriummal együttműködni és őt folyamatosan tájékoztatni köteles.
Az itt nem szabályozott kérdésekben a pályáztatásra vonatkozó rendelkezések irányadók.
V. AZ ALAPÍTVÁNY KEZELŐ SZERVE
V.1. A Kuratórium
Az Alapítvány kezelő szerve: a Kuratórium.
V.1.1. A Kuratórium jogállása
Az Alapító az Alapítvány működésének biztosítására hét (7) főből, a Kurátorokból álló Kuratóriumot jelöl ki, amely felelős az alapítványi cél elérését előmozdító, a hatályos jogszabályoknak megfelelő működés biztosításáért, a közvetlen célok és programok kidolgozásáért. A Kuratórium az Alapítvány legfőbb döntéshozó és kezelő szerve. A Kuratórium ülései nyilvánosak.
A Kuratórium elnöke és tagjai vezető tisztségviselőknek minősülnek.
A Kuratórium kidolgozza és elfogadja az Alapítvány
(i) Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely tartalmazza a Kuratórium Ügyrendjét,
(ii) Támogatási Szabályzatát;
(iii) Minden egyéb olyan szabályzatot, amelyet működése során szükségesnek ítél.
A Kuratórium üléseit az elnök (a továbbiakban „Elnök”) hívja össze, a tervezett ülés időpontját és napirendjét tartalmazó elektronikus levél (e-mail) formájában. A Meghívót az Elnök a Kurátoroknak elektronikus úton továbbítja, oly módon, hogy azt a Kurátorok a tervezett ülést megelőzően legalább 5 nappal kézhez vehessék.
A Kuratórium rendkívüli ülést köteles tartani, ha azt bármely Kurátor írásban, a tervezett időpontot megelőző legalább 5 (öt) nappal a napirend és a célok megjelölésével az Elnöktől írásban kéri. A Kuratórium elnöke akkor is köteles a rendkívüli ülés összehívására, ha az Alapító az alapítványi cél megvalósulását veszélyben látja, és ennek kiküszöbölésére ilyen ülés összehívását az Elnöknél írásban kezdeményezi a napirend és a dátum megjelölésével, a tervezett ülést megelőző legkevesebb 5 (öt) nappal.
A Kuratórium határozatképes, ha azon a Kuratórium tagjainak több mint fele jelen van, és az egyik tag az Elnök. A Kuratórium döntéseit egyszerű többséggel hozza, kivéve az éves költségvetést, a közhasznú jelentést, az Alapítványhoz való csatlakozást, valamint az év végi, a működésről szóló zárszámadást is tartalmazó éves jelentést, amelyet 2/3-os többséggel kell elfogadni. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazat dönt.
A Kuratóriumnak minden év végét követő 6 hónapon belül el kell fogadnia az Alapítvány működéséről készített éves beszámolót, amelyet az Elnök készít elő, és a kuratóriumi határozattal való elfogadását megelőzően a Felügyelő Bizottság véleményez.
Az Elnök és a Kuratórium tagjai a megbízatásuk során felmerülő költségeik megtérítésére igényt tarthatnak, illetve részükre az Alapító határozatával ellenszolgáltatást állapíthat meg. Az Elnök vagy a Kurátorok által, feladatkörük során harmadik személynek okozott kárért az Alapítvány felel.
A Kuratórium üléseiről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyv hitelesítésével megbízott két kurátor, a Kuratórium titkára és az Elnök ír alá,és amelynek előkészítése a kuratóriumi titkár feladata. A Kuratórium javaslatot tehet az Alapító Okirat módosítására, kiegészítésére, illetőleg mindarra, amely az Alapító hatáskörébe tartozik.
A Kuratórium üléseiről készült jegyzőkönyv tartalmazza a kuratóriumi ülések időpontját, a határozat szószerinti szövegét, a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket, az előterjesztő nevét, és minden egyéb lényeges tényt, adatot, amely a határozat tárgyalása során az ülésen elhangzott. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az adott határozatot milyen szavazati aránnyal fogadták el. A Kuratórium döntéseit az érintettekkel elektronikus levél (e-mail) formájában - igazolható módon - közli, a nyilvánosságát az Alapítvány saját honlapján (www.mszsz-ka.hu) történő közzététellel biztosítja.
Az elfogadott és hatályban lévő határozatokról összesítő nyilvántartást kell vezetni (Határozatok Könyve), amelyet az Alapítvány székhelyén kell elhelyezni. A Határozatok Könyvének tartalmaznia kell a Kuratórium döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
Az Alapítvány működését dokumentáló minden irat, így különösen a Kuratórium üléseiről készült jegyzőkönyvek, a Határozatok Könyve, valamint az éves közhasznúsági jelentések, nyilvánosak. Az iratokba bárki betekinthet az Alapítvány székhelyén, aki a betekintést az Elnöktől azt megelőzően 30 (harminc) nappal írásban kéri. A betekintést csak különösen indokolt esetben lehet elutasítani, ha személyiségi jogokat vagy a személyes adatok védelmét sérti.
Az éves közhasznúsági jelentést, valamint az Alapítvány által nyújtott támogatások, szolgáltatások igénybe vételének rendjét az Alapító, illetve az alapítói jogokat gyakorló társadalmi szervezet - Magyarországi Szlovákok Szövetsége - mindenkor hatályos székhelyén bárki számára hozzáférhető módon elhelyezett hirdetőtáblán 1 hónapig, vagy az Alapítvány saját honlapján (www.mszsz-ka.hu) kell közzétenni, ezt a szabályt kell alkalmazni a működési adatokra és a beszámolóra is. A közhasznúsági jelentés 1 hónapi kifüggesztés után, előre egyeztetett időpontban a székhelyen bárki számára hozzáférhető. A közhasznúsági jelentés közzétételének határideje legkésőbb a tárgyévet követő június 30. napja.
V.1.2. Az Alapítvány Kuratóriumának döntési jogköre
Az Alapítvány Kuratóriuma:
a) dönt az Alapítvány vagyonának felhasználásáról és rendelkezik a vagyon fölött;
b) dönt a jelen szabályzat, valamint a befektetési és vagyonkezelési szabályzat, illetve a működéshez szükséges egyéb szabályzatok (pl. pénzkezelési) elfogadásáról és módosításáról;
c) dönt az Alapítvány éves mérlege elfogadásáról, az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés jóváhagyásáról;
d) szükség esetén dönt az Alapítvány működéséhez szükséges éves költségvetésről;
e) szükség esetén dönt az Alapítvány éves munkatervéről;
f) szükség esetén dönt az Alapítvány átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetési tevékenység keretében történő megőrzéséről;
g) szükség esetén dönt a vagyoni bővítésekről és szervezeti korszerűsítésről, a vállalkozásszerűen végzendő tevékenységről;
h) dönt a pályázati programok kiírásáról, a pályázaton való részvétel feltételeiről, a pályázati feltételek nyilvánosságra hozataláról;
i) a beérkezett pályázatok alapján egyenként, összegszerűen dönt a támogatások odaítéléséről és mértékéről;
j) szükség esetén dönt a nyertes pályázati támogatások felhasználásának nyomon követéséről és a beszámolóztatásról, valamint - ha szükségesnek tartja - az ellenőrzés más módjáról;
k) szükség esetén dönt a nyertes pályázatok helyszíni ellenőrzéséről; ennek elvégzésére külső személy meghatalmazásáról;
l) a pályázati programok ellenőrzése során dönt a támogatás folyósításának időszakos felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről;
m) dönt az Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokra vonatkozó másolatkészítési és kivonatolási igényekről;
n) dönt az Alapítványhoz való csatlakozás elfogadásáról;
o) dönt az Alapítvány esetleges szervezeti egysége vezetőinek kinevezéséről és felmentéséről, alapítványi alkalmazott alkalmazásáról;
p) dönt az Alapítvány által benyújtandó pályázatokról, támogatási kérelmekről és egyéb - a közhasznú céllal összefüggő és az Alapítvány jogállásával összeegyeztethető - projektekbe való bekapcsolódásról;
q) dönt az Alapítvány és a Kuratórium működésével összefüggő más kérdésekről.
V.1.4. A Kuratórium ellenőrzési jogköre
A Kuratórium:
a) ellenőrizheti és ellenőriztetheti a hozzá benyújtott pályázatokban közölt tények és adatok helyességét, továbbá a pályázati célok, programok megvalósulását;
b) folyamatosan ellenőrzi a tulajdonában lévő vagyon összetételét, a működéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását;
c) az elnök útján gyakorolja a munkáltatói jogokat.
V.1.5. Az Alapítvány képviselete
Az Alapítvány önálló, általános képviseletére a Kuratórium elnöke jogosult. Az Alapítvány nevében a Kuratórium elnöke jogosult írásos szerződést vagy megállapodást kötni, ilyet aláírni. A banki jogosultságú képviselők névsorát és hatáskörüket a Kuratórium döntésében határozza meg.
V.2. A Kuratóriumi ülés
V.2.1. Összehívás
A Kuratórium üléseit szükség szerint tartja. A Kuratórium ülését az elnök hívja össze, valamint össze kell hívni a Kuratóriumot, ha bármely Kurátor a napirend és a célok megjelölésével indítványozza, az indítványtól számított 5 napon belül.
A Kuratórium az üléseit indokolt esetben székhelyén kívül tarthatja. Erről a meghívóban és a hirdetményben az ülés helyének címével együtt tájékoztatni kell az érdekelteket.
Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 5 nappal az ülés időpontját megelőzően elektronikus levél (e-mail) formájában értesülnek, és az ülés napirendjének írásos előterjesztéseiről leírást kapnak.
A meghívók szlovák nyelven készülnek. A kuratórium ülésének tárgyalási nyelve: szlovák.
A Kuratórium ülésének időpontja és az ülés tárgysorozata a nyilvánosság biztosításának értelmében az Alapítvány székhelyén és honlapján hirdetményben kerül közzétételre.
A Kuratórium ülésére az elnök (az összehívók) a tárgysorozat szerint szükség esetén a témában érintett személyeket hívhat meg (eseti meghívottak).
Az eseti meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt a Kuratórium ülésein - a vonatkozó napirendi pontoknak a megvitatásán.
V.2.2. Az ülés menete
Az ülést az elnök nyitja meg és számba veszi a megjelenteket. Akadályoztatása esetén, így különösen távollétében a Kuratórium legidősebb jelen lévő tagja nyitja meg az ülést, és veszi számba a megjelenteket. Ezt követően előterjesztést tesz a levezető elnök személyére, akit a tagok egyszerű többséggel választanak meg. A levezető elnök mandátuma az adott kuratóriumi ülésre vonatkozik, eljárására a továbbiakban az elnökre vonatkozó szabályok irányadók.
A jegyzőkönyvvezető helyettesítésére a levezető elnök megválasztására és eljárására vonatkozó szabályok irányadók.
Az elnök a fentieket követően:
- megállapítja az ülés határozatképességét. A Kuratórium akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele, azaz legalább 4 fő jelen van.
- jelenléti ívet kell közreadnia;
- felhív a jegyzőkönyv két hitelesítőjének, valamint szükség esetén a jegyzőkönyvezető megválasztására;
- felhívja a hallgatóságot a csend és a rend megtartására;
- amennyiben más akadálya nincs, a napirend rövid ismertetésével megkezdi a tanácskozást;
- jelenlévők esetleges kiegészítései után a napirend elfogadását határozathozatalra kell bocsátania.
A továbbiakban az elnök az elfogadott napirend szerint vezeti az ülést. Joga van a kuratóriumi ülés során szünetet elrendelni, amelyről nem kell szavaztatnia.
Határozatképtelenség esetén a Kuratórium ülését 15 napon belül, változatlan napirenddel össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt, a fentiek szerint megismételt ülés - az eredeti napirendi pontok tekintetében is - csak akkor határozatképes, ha a Kuratórium tagjainak több mint a fele jelen van.
V.2.3. Nyilvánosság
A Kuratórium ülései nyilvánosak. Az Alapítvány Kuratóriuma zárt ülést csak az alábbi esetekben, a jelenlévő kuratóriumi tagok 2/3-ának egybehangzó szavazata mellett rendelhet el:
- ha a nyilvános ülés tartása sérti a személyiségi jogokat és az adatvédelmet,
- ha a Kuratórium az Alapítvány üzleti titokkörébe tartozó kérdésben határoz.
Az üzleti titkot kizárólag az Alapítvány által folytatott tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat képezheti, amelynek titokban maradásához az Alapítványnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a Kuratórium szükséges intézkedéseket megtette.
Nem sorolhatóak az üzleti titok körébe olyan tények, információk, megoldások vagy adatok, melyek
- jogszabályi előírás vagy az AO rendelkezései folytán nyilvánosak,
- az Alapítvány cél szerinti juttatásaival összefüggésben keletkeztek.
A Kuratórium a zárt ülésen hozott döntéseket is köteles nyilvánosságra hozni.
V.2.4. Határozathozatal, nyilvántartás
A Kuratórium döntéseit a jelenlévő kuratóriumi tagok (határozatait) nyílt szavazással, az ülés levezetőjének felszólítására egyszerű szótöbbséggel, általában kézfelnyújtással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Amennyiben a kuratóriumi tag az adott napirendi ponttal kapcsolatos bármely kérdésben érintett, így különösen ha az Alapító Okirat 58. pontja szerint a határozathozatalban nem vehet részt, a kizáró okot köteles az ülés kezdetén, de legkésőbb az adott napirendi pont megtárgyalásának kezdete előtt bejelenteni. A bejelentés elmulasztása súlyos kötelességszegésnek minősül, amely megalapozhatja a Ptk. 74/C.§ (6) bek. szerinti felelősséget. Saját bejelentés hiányában az okot bármely másik kuratóriumi tag is bejelentheti, illetve arról a Kuratórium más, hitelt érdemlő módon is értesülhet.
A határozatok számozási és nyilvántartási formája a következő: Kuratóriumi határozat sorszám/év.(hh nn). A Kuratórium határozatait az elnök (levezető elnök) írja alá.
A határozatokat röviden az ülésen kell megszövegezni, szükség esetén a határozat megszövegezésére a Kuratórium döntése nyomán 10 munkanapos határidő tartható fenn. A határozatokról a Kuratórium titkára nyilvántartást vezet.
Az Alapítvány működési körébe tartozó kérdések, így különösen a támogatási kérelmek kezelésére, a működési szabályzatok elfogadására, az alkalmazotti díjazási és költségtérítési igényekről való döntés szintén kuratóriumi határozat formájában történik.
A kuratóriumi ülésen résztvevő kuratóriumi tagok egybehangzó támogató szavazata szükséges (minősített kérdések):
a) a szervezeti és működési szabályzat, valamint a befektetési és vagyonkezelési szabályzat, illetve a működéshez szükséges egyéb szabályzatok (pl.: pénzkezelési) elfogadásához és módosításához;
b) szükség esetén az éves pénzügyi-gazdálkodási terv megállapításához, elfogadásához és módosításához;
c) alapítványi alkalmazott alkalmazásához;
d) az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásához;
e) az ÁPF elfogadásához, módosításához.
V.2.5. Jegyzőkönyv
A Kuratórium üléseiről jegyzőkönyv készül, amely az ülést követő 10 munkanapon belül készül el.
A kuratóriumi ülésről szóló jegyzőkönyvnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a kuratóriumi ülés időpontját, helyét, az ülésen megjelent kuratóriumi tagok nevét, az ülés napirendjét;
- a határozatképesség megállapítását; a megállapított napirendet;
- a hozott határozatok sorszámát;
- a határozat támogatóinak és ellenzőinek számarányát;
- az ülésen elhangzottakat kivonatos közlés formájában úgy, hogy az Alapító Okirat és jelen szabályzat rendelkezéseinek megtartása megállapítható legyen;
- eseti meghívottak által tanácskozási jogkörükben, illetve a támogatási kérelmet benyújtók által elmondottakat röviden, illetőleg szöveghűen amennyiben ezt kérik;
- a jegyzőkönyv lezárásának idejét és a keltezést.
A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a két, az adott ülésen hitelesítőként megválasztott, kuratóriumi tag írja alá. A jegyzőkönyveket, amelyek nem selejtezhető iratok, az Alapítvány egyéb irataitól elkülönítetten, évente külön összefűzve kell megőrizni. A jegyzőkönyv rövidített változatát (emlékeztetőt) a jegyzőkönyv elkészültével a kuratórium tagjainak, és a Kuratórium döntése alapján az érintetteknek elektronikus formában kell megküldeni.
A Kuratóriumi jegyzőkönyvek folyamatos kezelését az Alapítvány titkára látja el.
A Kuratórium döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül - igazolható módon - írásban közli az érintettekkel, valamint az Alapító Okirat 23. pontjában foglalt rendelkezéseinek megfelelően nyilvánosságra hozza.
V.2.6. A közhasznúsági jelentés elfogadásának külön rendje
Az Alapítvány köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közhasznúsági jelentés a következőket tartalmazza:
- számviteli beszámoló;
- a költségvetési támogatás felhasználása;
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás;
- cél szerinti juttatások kimutatása;
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési kisebbségi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától kapott támogatás mértéke;
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege;
- közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló.
Az Alapítvány éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év legelső kuratóriumi ülésén, egyhangú döntés alapján történik.
Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést elfogadó kuratóriumi ülésre a Kuratórium döntése nyomán az Alapító képviselője külön is meghívható.
V.2.7. Az ülés befejezése
A napirendi pontok megtárgyalásának végeztével az elnök egyéb technikai kérdések megtárgyalását kezdeményezheti: különösen a határozatok nyilvánosságra hozásának, illetve a döntéssel érintettek kiértesítésének, valamint a támogatások operatív kiutalásának részletkérdéseire tekintettel. Az ülés ezen része zárt ülésként bonyolítható le.
Igény esetén az eseti meghívottak véleményt nyilváníthatnak az ülésen elhangzottakról.
Ezt követően az elnök az ülés bezárja azzal, hogy a jegyzőkönyv, illetve az emlékeztető az SzMSz szerinti mely naptári napra készül el.
V.3. A Kuratórium tagjainak jogai és kötelességei
A Kuratórium tagjának joga van:
a) a Kuratórium nyílt vagy zárt ülésein részt venni;
b) a Kuratórium ülésein szavazatával dönteni;
c) a Kuratórium ülésein a vita keretén belül véleményét kifejteni;
d) a Kuratórium ülésein a Kuratórium elnökéhez, titkárához az Alapítvány működésével kapcsolatban kérdést intézni. Az érintett a kérdésre saját döntése alapján szóban azonnal vagy 15 napon belül írásban köteles válaszolni;
e) a kuratóriumi ülésre önálló napirendi pont felvételét vagy előterjesztést javasolni a Kuratórium elnökének, a kuratóriumi ülést megelőzően legkésőbb 3 nappal. Ennek teljesülése esetén a kuratóriumi ülésen a Kuratórium tagjának joga van az általa indítványozott napirendi pont, illetve előterjesztés részletes kifejtése azzal, hogy az esetlegesen ahhoz kapcsolódó határozathozatal levezetése az elnök hatásköre;
f) a kuratóriumi ülésen titkos szavazásra - amennyiben a vonatkozó szabályok teljesülnek - előterjesztést kezdeményezni;
g) betekinteni az Alapítvány valamennyi iratába;
h) saját döntése alapján távol maradni a kuratóriumi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásáról, amely bármely, a személyét érintő felvetést, tartalmaz;
i) lemondani testületi tagságáról, melyet nem köteles indokolni.
A Kuratórium tagja köteles:
a) a Kuratórium ülésein részt venni, akadályoztatása esetén távolmaradását az ülést megelőzően, az akadály tudomására jutásakor haladéktalanul jelezni a Kuratórium elnökének vagy titkárának;
b) a reá vonatkozó összeférhetetlenségi vagy határozathozatalból való kizáró okot haladéktalanul bejelenteni az SzMSz VI.2.4. pontja értelmében;
c) a Kuratórium döntéseinek megfelelően a beérkezett támogatási kérelmeket kezelni, azokról jelentést készíteni, valamint a Kuratórium ülésén arról jelentést tenni;
d) a Kuratórium döntéseinek megfelelően a támogatások kiutalásában részt venni;
e) a Kuratórium döntéseinek megfelelően a támogatott pályázatok és kérelmek megvalósításának nyomon követésében és ellenőrzésében részt venni.
A Kuratórium tagjainak tevékenységük során felmerülő és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak, melynek mértékéről a Kuratórium dönt.
V.4. A Kuratórium elnökének jogköre és feladatai
A Kuratórium elnökének a Kuratórium működésével kapcsolatos jogköre leírását az Alapító Okirat 27. pontja tartalmazza.
A Kuratórium elnökének feladata különösen:
a) az Alapítvány önálló képviselete az állami és magánszervek és szervezetek, az Alapító, valamint a sajtószervek előtt;
b) a Kuratórium üléseinek előkészítése, valamint összehívása és az ülések levezetése a Kuratórium titkárának adminisztratív közreműködésével;
c) a Kuratórium működésének irányítása, a feladatok meghatározása és koordinálása;
d) a Kuratórium által alkalmazott munkatársak felett a munkáltatói jogok gyakorlása;
e) a pénzkezelési és más szabályzatokban foglalt számviteli feladatok ellátása;
f) a Kuratórium éves beszámolójának, valamint más szabályzatainak előkészítése a Kuratórium titkárának adminisztratív közreműködésével.
V.5. Az Alapítvány titkára
A Kuratórium munkáját ügyintéző, titkársági, adminisztrációs teendőket ellátó titkár segíti, akit a Kuratórium nevez ki ezen tisztségre.
A titkár tevékenységét jelen szabályzat alapján a Kuratóriumi elnök irányításával végzi. A Kuratórium külön feladatok ellátásával bízhatja meg.
A titkár által végzett adminisztrációs feladatok költségeit az Alapítvány fedezi.
A titkár feladata különösen:
a) az Alapítvány ügyviteli feladatainak ellátása, a pályázók és érdeklődők tájékoztatása;
b) a pályázati felhívások, feltételek, határozatok és más hirdetmények nyilvánosságra hozatala;
c) a Kuratórium döntéseihez, a kuratóriumi üléshez szükséges dokumentumok, pályázati kivonatok rendelkezésre állásának biztosítása;
d) a Kuratórium üléseinek megszervezésében való közreműködés, az ott elhangzottak technikai rögzítése, ennek alapján a jegyzőkönyv elkészítése;
e) koordináló közreműködés a támogatási kérelmek szignózásában, valamint a nyomon követések és ellenőrzések adminisztrációs feladataiban;
f) a támogatási kérelmek és az Alapítvány iratainak kezelése.
Az elnök a titkár közreműködésével biztosítja pályázók vagy képviselőik számára a felvilágosítás-adást előzetes időpont egyeztetése után.
A titkár biztosítja, hogy a közhasznú működésével kapcsolatosan keletkezett valamennyi iratba a Kuratórium elnökén, titkárán és tagjain kívül korlátozás nélkül bárki betekinthessen előzetes egyeztetés alapján.
Az elnökkel együtt gondoskodik róla, hogy a nyilvánosságra hozatali kötelezettség alá tartozó határozatok és dokumentumok megismerhetők legyenek.
A titkár tartós akadályoztatása esetén a Kuratórium döntésének megfelelően időszakosan az egyik kuratóriumi tag veszi át feladatainak ellátását.
VI. EGYEBEK
VI.1. Az Alapítvány honlapja
Az Alapítvány honlapja: www.mszsz-ka.hu oldalon érhető el. Az oldal tartalma különösen:
- az Alapítvány elérhetőségei: levelezési és email-címe, a kapcsolattartó személy(ek) neve, elérhetősége;
- az Alapító Okirat, a működési szabályzatok;
- a kiírt pályázatok és az azokkal összefüggő tudnivalók;
- a Kuratórium határozatai; a támogatottak és a támogatások;
- az Alapítványhoz csatlakozók; az Alapítvány más támogatói és együttműködő partnerei (vagy azokra való utalás);
- az Alapítvány története, eseménynaptár és a jelentős események bemutatásai;
- a kuratóriumi tagok bemutatkozása;
- egyebek - a Kuratórium döntései szerint;
- jogi nyilatkozat és impresszum.
VI.2. A Kuratórium munkaterve
A Kuratórium éves munkatervét szükség esetén maga állapítja meg, melyet a honlapján közzétesz.
VI.3. Az elektronikusan benyújtott támogatási kérelmek kezelése
Az Alapítvány számára elektronikusan benyújtott támogatási kérelmeket a
VI.4. Alapítványi támogatók megkeresése
A Kuratórium mindenkor törekszik arra, hogy az Alapítvány közhasznú céljai mind hatékonyabban és mind szélesebb körben megvalósíthatók legyenek. Ennek érdekében a Kuratórium döntése alapján folyamatosan további alapítványi támogatókat kereshet meg, akiknek adományai a célvagyont gyarapítják. A támogatókkal az Alapítvány támogatási szerződést köthet, illetve a támogatók számára igazolást állít ki adományukról.
Az Alapítvány tevékenységének bemutatására a Kuratórium bemutatkozó anyagokat jelentethet meg, emellett hozzájárulhat az Alapítvány szakmai és más kiadványokban való megjelenítéséhez. Az Alapítvány rendeltetésével és céljaival összeférő módon honlapján és bemutatkozó anyagain hirdetési tevékenység végzését vállalhatja, amely vállalkozási tevékenységnek minősül, az ebből származó bevétele a célvagyont gyarapítja.
VI.5. Az Alapítvány részvétele közösségi és más programokban
A Kuratórium feladata annak biztosítása, hogy bekapcsolódjon a közhasznú jogállással és az Alapítvány szellemiségével összhangban álló közösségi és más programokba. Az Alapítvány más által kezdeményezett programok megvalósítását is támogathatja támogatási kérelmen kívül a Kuratórium döntésének megfelelően.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az elfogadás napján lép hatályba.
Kelt: Budapest, 2013. május 11.
A Szabályzatot a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet 2013. május 11. napján tartott közgyűlésen elfogadta a 11/2013 (V.11.) határozat számú határozatával, és megállapította, hogy a jelen szabályzat hatályos.
Dr. Egyedné Baránek Ruzsenka
Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet elnöke
